Génháború - A génmódosított élelmiszerek hatásai
Génháború - A génmódosított élelmiszerek hatásai
2005.09.27
A biológiai forradalom élelmiszereinket és ezen keresztül az emberi egészséget hátrányosan érintheti. Milyen veszélyeket rejthetnek a génmódosított növények? Mi várható Magyarországon e tekintetben a jövő?ben?
Az utóbbi hetekben felröppent a hír, hogy hazánkban ismét terítékre kerülhet a génmódosított növények közcélú termesztésének engedélyezése. Ennek kapcsán érdemes átgondolni a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos tudnivalókat és az emberi szervezetre való hatásokat.
Forradalmian Új felismerésnek számított, amikor 1972-ben három amerikai kutató felfedezte, hogy egyik sejtből a másikba tetszőlegesen átvihetőek gének vagy génszakaszok [1]. Sokan ebben egy Új korszak hajnalát látták, ehelyett azonban kis híján kitört a pánik a tengerentÚlon. Bár napjainkra az Újvilágban nagy részben lecsendesedtek a kedélyek, mégsem jutott nyugvópontra a génmódosítás problémaköre világunkban. Európában ugyanis jelentősen erősödnek az aggodalmak[2], különösen a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek emberi szervezetet érintő kockázatait illetően.
Az embernek a jelek szerint nem volt szerencsés belekotnyeleskednie a sejtmagba, mivel a DNS szerkezetének emberi eszközökkel történő módosítása olyan veszélyeket rejthet, amelyekkel bizonyára még a feltalálók sem számoltak teljesen. A tudományos axióma szerint ugyanakkor kockázat nélkül nincs fejlődés, bár e szállóigévé vált gondolat univerzális alkalmazása sok esetben főként a genetika területén nem tűnik előnyösnek.
Korlátok nélkül
A génmódosítás (genetic engineering; gene technology) során olyan Új tulajdonságÚ élőlényt vagy biológiai eredetű anyagot (enzimet stb.) hoznak létre, amely a természetben nem fordul elő, és nem is alakult volna ki.
A génmérnökség fogalmát nem ritkán irányított nemesítési folyamatként jelenítik meg, azonban e tekintetben erősödnek a kételyek. A nemesítés során ugyanis a szakember rokonfajok között dolgozik, a célsejt szabad döntési jogkörének meghagyása mellett. A génmódosítás során ugyanakkor a kívánt génszakaszt hátsó úton, mintegy a célsejtet becsapva juttatják be a DNS-be. Emellett lényegében nincsenek biológiai korlátok sem, hiszen lehetővé válik például vírusok, baktériumok, rovarok adott tulajdonságért felelős génjének egészen más fajba (növényekbe, emlősökbe stb.) való átültetése. A skorpió génjével igen ellenálló kukoricafajta hozható létre, a szentjánosbogárból kivett DNS-szakasz átültetése pedig fluoreszkáló fenyőfákat és nyulakat eredményezhet [3]. A sarkvidéki lepényhal génjével fagyálló gyümölcsök termeszthetőek, az emberi vérplazmát hordozó sertések pedig az emberi vérhiány problémájának megoldását hivatottak szolgálni. Ma már az sem titok, hogy emberi gének állatokba való bejuttatásával emberi agysejt, női anyatej vagy éppen emberi spermium termeltethető az emberi testen kívül [3,4]. A tudomány ma már a kentaurok, sellő?k, és egyéb, mitológiai vagy mesebeli lények létrejöttét sem tartja biológiai lehetetlenségnek [5].
Tény, hogy korunkban valóban egyfajta genetikai forradalom tanúi lehetünk. Az optimista várakozásokat azonban egyre inkább beárnyékolják a veszélyekről szóló híradások [6]. Bár sokan Úgy gondolják, hogy az aggodalmak egy része légből kapott információkra épül, azonban a prognózisok szerint abban az esetben is bekövetkezhetnek a drámai fejlemények, amennyiben a félelmeknek csak töredéke realizálódik. E területen a jelenlegi, genetikai módosítást szorgalmazó állítások legcsekélyebb hibaszázaléka is visszafordíthatatlan következményekkel járhat a jövőben.
Valóra vált félelmek
A megfigyelések szerint a génmódosított (GM) növény képes átadni a beültetett idegen gént (transzgén) és a beültetéshez használt egyéb hordozó géneket vad rokonainak [7], így szupergyomok alakulhatnak ki. Emellett a GM-szervezet a többi nemes faj géncentrumába is könnyen beépülhet, és tönkreteheti a biogazdálkodók és egyéb termesztők ültetvényeit. Az antibiotikumrezisztens GM-fajok a talajflórába átjutva megváltoztatják az ottani biológiai egyensÚlyt, és kihatnak a rovar- és madárvilágra is [8,9].
Veszélyben az ember?
A kockázatok természetesen az embert sem kerülik el. A vírus- és baktériumgének tÚlzott használata ismét a világjárványok rémét villanthatja fel az emberiség előtt. A természetbe kiszabadult stabil DNS-molekulák, az Új gén beviteléhez használt Ún. víruspromóter-gének és egyéb mechanizmusok révén nagy szaporodó képességű fertőző vírusok alakulhatnak ki a természetben [8].
Az idegen gének az emberi DNS-ben lévő Ún. nyugvó vírusgéneket és alvó tumorsejteket is aktiválhatják[8], így beláthatatlan folyamatokat indíthatnak el. átadódhatnak az emberi bélflórának, sőt a bélhámsejtek osztódási sebességét is befolyásolhatják. Kismamák esetében a magzat szervezetébe is átkerülhetnek, és bizonyos sejtekbe (pl. agysejtek) beépülhetnek. A génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan a szójaallergiások száma is mérhetően megnőtt (főként Nagy-Britanniában). A termesztők körében a pollenérzékenység ugrásszerűen emelkedett, emellett Amerikában a bélbetegségek és rákbetegségek száma is növekvő tendenciát mutat a GM-élelmek bevezetése óta [8].
Elhamarkodott ígéretek
A szakemberek gazdaságosabb termelést, a környezeti vegyszerterhelés csökkentését, az éhínség visszaszorítását és nagyobb tápértékű élelmiszereket ígértek a génmódosítással összefüggésben. Mindezekből azonban csak elenyészően kevés vált valóra. A GM-növények termesztése sok esetben igen költséges, a vegyszerfelhasználás pedig alig, vagy egyáltalán nem csökkent azokon a területeken, ahol a speciális termesztési technológiák és szakértelem nem áll rendelkezésre. Emellett az éhezés sújtotta országok nemrégiben nyílt levélben utasították vissza azokat a reklámhíreket, amelyekben a gyártók az éhínség ürügyén próbálnak Újabb piacokat szerezni [10].
Háború a gének körül
Elmondható, hogy a GM-élelmiszerek hamarabb kerültek be a kereskedelembe, mint ahogy azt a tudományos kutatások sebessége megengedné. Jelenleg az idegen géneket hordozó növények ártalmatlanságát nem sikerült igazolni, mégis a tengerentúlon nagy mennyiségben fogyasztják ezeket, sőt az európai forgalomba helyezés érdekében is határozott lépések történnek. E jelenségek hátterében sokan politikai és nemzetgazdasági érdekeket sejtenek, talán nem is alaptalanul. Az Újvilág és Európa között egyfajta kereskedelmi háborÚ van kibontakozóban, amelybe egyre több nemzetközi döntéshozó szervezet kapcsolódik be. Hatalmi harcok, érdekellentétek, diplomáciai ügyeskedések és tudományos köntösbe bÚjtatott vonzó ideológiák övezik az üzletszerű génmódosító tevékenységet, amely meglehetősen szövevényessé egyesek szerint izgalmassá teszi a GM élelmiszerek témakörét.
Amennyiben az Egyesült államok értékesíteni tudja tÚltermelt GM-terményeit az Európai Unió tagállamaiban, alig visszafordítható komplex folyamatok indulnak el világunkban. Ha mindemellett a génbankok feletti felügyelet is végleg az északi félteke vezető államainak kezébe kerül, szintén kedvezőtlen erőfölény és nagymértékű politikai egyensÚlyvesztés alakulhat ki. Nem érdektelen tehát, hogy a jövőben kik és mire mondanak beleegyező vagy ellentmondó véleményt a génmódosított élelmiszerek engedélyezése kapcsán.
A fogyasztó felelőssége
A szakemberek megegyenek abban, hogy a GM-élelmiszerek jövőjét a fogyasztói társadalom általános vélekedése fogja eldönteni. A GM-élelmiszerek kérdésköre tehát már nemcsak néhány szakmai és üzleti érdekcsoportra, hanem minden egyes vásárlóra tartozik, mivel a génmódosítással összefüggésben egészségügyi, ökológiai, etikai és egyéb fontos területek is érintve vannak. Hasznos tehát az ismeretgyűjtés és a személyes kiértékelés e téma kapcsán is a tisztán látás érdekében.
Kik támogatják és kik ellenzik a génmódosítást?
Az amerikai kontinens államainak döntő része támogatja a GM-élelmiszerek termelését. Az Egyesült államok mellett Kanada, Argentína, Brazília, valamint a távol-keleti Kína tartozik a legfőbb termesztők közé. Az európai országok inkább az ellentábort képviselik, különösen Ausztria, Dánia, Görögország, Norvégia és Luxemburg. Finnország, Hollandia és Spanyolország pozitívan áll a GM-élelmek engedélyezésének kérdéséhez.
Mit tudhatunk a kelet-közép európai térségről?
E terület megosztott. Albánia, Románia, GrÚzia és Ukrajna hallgatólagosan vagy nyilvánosan megengedte a géntechnológiai kutatásokat és várhatóan a GM-termékeknek is nagyobb piacot engednek a jövőben. Magyarország és Csehország azonban jelenleg kiemelten ismert génmódosítás-mentes szemléletéről. Amennyiben hazánk beengedi a GM-élelmiszereket, könnyen elveszítheti ezt a bizalmi státuszt mind a hazai, mind a külföldi vásárlók tekintetében.
Van-e hazánkban génmódosított összetevőt tartalmazó élelmiszer?
A jelek szerint van. Leggyakrabban a párizsi és egyéb töltelékes hÚsáruk, a kekszek, az ostyák, és a csokoládék vásárlásakor lehet számítani GM-összetevőre. A növényi alapanyagok közül a külföldről érkező szója, a kukorica, a paradicsom, valamint ezek összetevői esetében áll fenn a génmódosítás lehetősége. [3,7,11]
Van-e megfelelő törvényi szabályozás a GM termékek tekintetében?
Az Európai Unióban szigorú forgalomba hozatali és jelölési törvények vannak érvényben[12,13], amelyeket hazánk is átvett. Eszerint kötelező jelölni a génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található GM-összetevő. A jelölést kiterjesztették a fehérjét nem hordozó termékekre (olaj, keményítő?, adalékanyag, aroma stb.) Nem kell továbbra sem jelölni a GM takarmánnyal etetett állat húsát, tejét vagy tojását.
A génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos közérdekű ismeretekről Tóth Gábor: Génháború című könyvében tájékozódhatnak.
Irodalomjegyzék
[1] Boross T-né. (2001) A genetikailag módosított növényekből készült élelmiszerek ökológiai és társadalmi problémái, használatuk, szabályozásuk és biológiai meghatározásuk. BME-OMIKK-Biotechnológia, 11: 13-21.
[2] BánhegyiGy. (2001) A biotechnológia társadalmi fogadtatása az Európai Unió országaiban. Biotechnológia, 1: 7-11.
[3] Stuber Gy. (1998) Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés. Fogyasztóvédelmi füzetkék 2. ETK, Energia Klub, HUMUSZ, Budapest
[4] Wiener Z. (2001) A klónozás orvosi vonatkozásai, II. rész. Magyar Orvos, IX./5. 45.o.
[5] Glatz F., szerk. (1998) Biotechnológia: Lépéstartás Európával. MTA. Budapest. 89.o.
[6] Bilkei B. (1998) Veszélyes játék a génekkel. Metro. 1998. szept.8. 8-9.o.
[7] Darvas B. (1997) A genetikailag módosított él szervezetek kibocsátásának környezeti kockázatai. Fenntartható fejlődés Bizottság. Budapest.
[8] Pusztai á.- Bardócz Zs. (2004) A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága. TTFK Kölcsey Intézete. Budapest.
[9] Tarczy N. (2003) Genetikailag módosított élelmiszerek a mezőgazdaságban környezeti kockázatok. BME-OMIKK, Budapest.
[10] Palugyai I. (1998) A rossz gén és a megvádolt tudós. Népszabadság, 1998. október 31.
[11] Virághalmi S. (2002) Nem tudjuk, mit eszünk. Magyar Nemzet, 2002. május 28.
[12] Szabó M. (2001) A genetikailag módosított organizmusokra vonatkozó európai uniós és hazai jogi szabályozások változásai. élelmezési Ipar, 12:357-363.
[13] Schweiger, T. (2000) Az EU bővítése és a génmanipulált szervezetek: A cél mozgásban van. Az EU csatlakozás vonatkozásai a kelet-európai mezőgazdasági és élelmezési politika számára. (ford.: Könczey R., ETK, 2001.) ETK, Budapest.
Tóth Gábor
